Megkívánja-e az igazságosság a halálbüntetést?

Szerző: David Baer

last judgment_condemned

Utolsó ítélet / Michelangelo, Sixtus-kápolna

A filozófus Immanuel Kant úgy gondolta, hogy az igazságosság megköveteli a halálbüntetést, és Kant nyomán ma is sokan úgy vélik, hogy a halálbüntetés eltörlése az igazságosság alapelveit ássa alá, amelyek nélkül egészséges állam nem létezhet. A keresztény egyházak, melyek történelmileg a büntető igazságszolgáltatás mellett szálltak síkra, régóta támogatják a halálbüntetést, és csak a huszadik században fordultak szembe vele. Sőt II. János Pál pápa már-már teljesen elutasította a halálbüntetést Evangelium vitae kezdetű enciklikájában. Mire tanítanak a halálbüntetés ezen egymással versengő értelmezései az igazságosságról és a büntetésről? Megkívánja-e az igazságosság a halálbüntetést vagy nem?

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

Szembenéznek-e kommunista múltjukkal a magyar egyházak?

Szerzők: Laura Viktoria Jakli and Jason Wittenberg

forras: evangelikus.hu

forras: evangelikus.hu

A Háló 2. egy olyan, a hidegháború első szakaszát felölelő, eredeti tanulmányokat és elsődleges forrásértékű dokumentumokat tartalmazó, nagy jelentőségű, gyűjteményes kötet, amely a Magyar Evangélikus Egyház és az állam kapcsolatát világítja meg a szocializmus korszakában. A kötet egyfajta krónikája azoknak a kényszerhelyzeteknek, amelyekkel a Magyar Evangélikus Egyház vezetői szembe találták magukat, miközben igyekeztek összeegyeztetni az egyház spirituális küldetését a szocialista ideológiával. A kiadók elsősorban két egyházi vezetőre összpontosítanak – Káldy Zoltán püspökre (1958-1967) és Ottlyk Ernő püspökre (1967-1982) – akiket az állam beszervezett, mint informátorokat. A Háló 2.-ben található tanulmányok és eredeti dokumentumok megmutatják, hogy e két egyházi vezető hogyan használta hatalmát, és hogyan sikerült működtetnie az állammal való kapcsolatokat. A kötet alapján levonható általános következtetés az, hogy e vezetők alatt az egyház teljes mértékben a rezsim alárendeltjeként működött.

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

Az egyház a véres övezetben

Az ukrán egyházaknak meg kell ragadniuk és ösztönözniük kell a civil társadalmat  

Szerző: Cyril Hovorun

Ukrainian priests 3

Papok a Maidan téren / Forrás: imgkid.com/ukraine-protests-priest.shtml

A keleten kitört “orosz tavasz” a paternalizmus forradalma. Eszménye, ha gyakran nem is tudatosan, a társadalom szerveződésének olyan átfogó rendszere, melyet az állam irányít, és amely megvédi az egyént a szabadság kockázataitól. Olyan kor utáni nosztalgia ez, amikor az állam az élet összes területéért felelősséget vállalt, amikor az állam maga volt a társadalom. Helytelen lenne úgy értelmezni ezt a nosztalgiát, mintha egyszerűen a régi szovjet rendszer helyreállítására vágyódnának. A neoszovjet ideológia mindenestül más, mint a régi kommunista ideológia, amely a hivatalos ateizmust támogatta. A biztonságos, változatlan múlt utáni nosztalgia többek között abból az orosz imperialista ideológiából táplálkozik, amely már rég leáldozott.

Tovább a teljes cikkhez

usflag

 

 

Itt olvashatja el a cikket ukrán nyelven

 

Share Button

A katalán függetlenség és a katolikus egyház

Szerző: Nemes Krisztina

Tovább a teljes cikkhez

Santa Maria de Montserrat Abbey

Santa Maria de Montserrat Abbey

Publicacions de l’Abadia de Montserrat a montserrati bencések által működtetett, a katalán kultúra megismertetését és terjesztését szolgáló kiadóvállalat. Több mint 3000 könyvvel büszkélkedhet főként történelem, művészet, nyelv és irodalom, vallás és zene témában. Az apátsági kiadó a könyvkiadás mellett jelentős folyóiratokat is jegyez, ezek egyike a  Qüestions de Vida Cristiana, amely 1958-ban indult. Az első folyóirat volt, amely a polgárháború után a katalán nyelvű sajtó egészét érintő tiltás ellenére megkapta a megjelenéshez szükséges engedélyt. A folyóirat sohasem szorítkozott szoros értelemben vett vallásos tematikára, hanem teológiai, filozófiai, irodalmi, stb. szempontok alapján igyekszik körüljárni a ma emberét érdeklő kérdésköröket. Amikor 2013-ban a Katalónia függetlenségét kívánók négyszáz kilométer hosszan alkottak élőláncot (Via Catalana) a katalán határ mentén, a szerkesztőségben megszületett a döntés, hogy a lap 2013. évi 247. számát a katalán függetlenség kérdéskörének szentelik, mivel a katalánok ma úgy látják, hogy az emberi jogok között szerepel az is, hogy sorsuk felől maguk dönthessenek. A kötetben egyetemi tanárok, teológusok, politikusok, szociológusok, írók, történészek fejtik ki véleményüket. Összefoglalónkban az egyházpolitikai és teológiai szempontból figyelemre méltó írásokat ismertetjük.

Tovább a teljes cikkhez

usflag

 

Share Button

A keresztény politikai cselekvés természete: Ordass püspök tanulságai

Szerző: David Baer

ordass_1

Ordass Lajos püspök / Forrás: Magyarországi Evangélikus Egyház honlapja

A keresztények mindenkori feladata tehát, hogy megtalálják a politikai cselekvés megfelelő formáját. Tartózkodniuk kell attól, hogy a viszonylagos politikai követeléseknek abszolút értéket tulajdonítsanak, ugyanakkor közömbössé sem válhatnak a politikával szemben. A dilemmának nincs kizárólagos megoldása; a keresztényeknek szüntelenül azon kell fáradozniuk, hogy olyan megoldásokat találjanak, melyek az adott korban és az adott helyen a legmegfelelőbbek. Mikor így tesznek, bizonyára társadalmuk sajátos természetére is odafigyelnek, de szemük előtt lebegnek a múlt nagy hitvallói is, akik életükkel mutattak példát a hívő keresztény ember politikai elkötelezettségére. E tekintetben a magyarok szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen oly nagy hitvallójuk volt a közelmúltban, mint Ordass Lajos püspök. Ordass püspök politikai cselekedeteit a hűség eszménye jellemezte, kimagasló hűsége pedig a hiteles keresztény politikai tanúságtételre tanít bennünket.

Tovább a teljes cikkhez!

usflag

Share Button

Robert Benne az „illiberális demokráciáról”

Robert Benne Forrás:  https://www.luther.edu/

Robert Benne
Forrás: https://www.luther.edu/

Robert Benne kiérdemesült Jordan-Trexler professzor, az amerikai Roanoke College-i vallási központ alapító igazgatója. Tudományos pályáját a vallás és a politika kapcsolatának tanulmányozásával töltötte. Tíz könyv szerzője, legutóbbi munkái a Helyes és helytelen gondolkodásmód vallásról és politikáról és Ésszerű etika: társadalmi, gazdasági és politikai kérdések keresztény megközelítésben. Hosszú időt töltött Németországban és Nagy-Britanniában, érdeklődéssel követi az európai eseményeket. Tekintettel arra a kiemelt figyelemre, amelyet a nyugati médiumokban Magyarország kapott Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszéde után, a Principium megkérte Benne professzort, hogy ossza meg velünk a beszéddel kapcsolatos gondolatait.

Orbán Viktor tusnádfürdői  beszéde nagy figyelmet kapott a nyugati médiában. Ön olvasta a beszéd angol fordítását, amely megtalálható a magyar kormány honlapján. Mit gondol róla?

Benne: Meg tudom érteni Orbán úr néhány sérelmét: a veszélyt, hogy a nemzetek elveszíthetik függetlenségüket egy nagy, bürokratikus állammal, vagyis az EU-val szemben; a nyugati populáris kultúra dekadenciája; azt, hogy erős idegen hatalmak bekebelezik a kis nemzeteket; a belpolitika ellehetetlenülését. Az Orbán által javasolt megoldások azonban riasztóak, mert tekintélyelvű nacionalizmushoz vezetnek. A “modellek”, amelyeket Magyarország számára kijelöl, igazán megdöbbentőek. Oroszország, Kína és Törökország a legkülönösebbek. Mindhárom tekintélyelvű állam csekély szabadsággal. A másik kettő nem illik ide: India nyitottabb piacgazdaság felé halad, és Szingapúr inkább egy liberális városállamra hasonlít, melynek megvan a saját demográfiai problémája.

Mi a véleménye Orbán miniszterelnök úr “illiberális demokráciáról” alkotott elképzeléséről?

Benne: Igazán aggasztónak tartom. Van ebben a vízióban valami leheletnyi fasizmus: a nép közvetlen ismerete és misztikus képviselete, erős faji nacionalizmus, idegengyűlölet, egy erőltetetten egységesített és szervezett civil társadalom sugallata (Gleichshaltung?), és az emberi jogok elvetése. Kifejezetten egy illiberális állam képe. De akárcsak más erős emberek előtte, Orbán is alábecsüli a nyugati demokráciák hatalmát és erélyességét, különös tekintettel az Egyesült Államokra, Németországra és az Egyesült Királyságra. Noha 2008 rombolóan hatott a demokráciákra, ez nem volt történelmi paradigma-váltás. Egy olyan amerikai elnök, aki, mint a jelenlegi, távolságot kíván tartani a külügyektől, nem lesz örökké hivatalban, és Európa, noha gyengélkedik, nem egészen halott.

Tusnádfürdőn Orbán azt mondta, hogy keresztény értékeken alapuló társadalmat akar építeni. Nem kellene ezért a keresztényeknek méltányolni őt?

Benne: Orbán Viktor kereszténység iránti tisztelete megnyerő, de attól tartok, hogy az ő kereszténysége egy “megszelidített” kereszténység, amely alá van rendelve a politikai hatalomnak. Orbán helyesen gondolja, hogy a kereszténység olyan hatékony értékeket biztosíthat, amelyekre szükség van egy egészséges társadalom fenntartásához, de a keresztényeknek szükségük van a szabadságra, hogy nyíltan beszéljenek,  és hogy az igazságról alkotott saját elképzeléseik alapján cselekedjenek. Az államilag erőltett vallás hamar becstelenné és cselekvésképtelenné válik, sőt, démonikussá, ha elhagyja a természetfeletti igazság iránti elkötelezettségét. Az erőltetett vallás hamar kiszolgálója és bűnrészese lesz a gonosznak. Az erőltett vallás nem igazán szabad. Orbán úrnak nagyobb tiszteletet kellene mutatnia az egyik alapvető szabadságjog, nevezetesen a vallásszabadság iránt.

usflag

Share Button

Az illiberális demokrácia és az emberi személy méltósága

Szerző: Christianus

Fotó Beliczay László/MTI Forrás: www.kormany.hu/

Fotó Beliczay László/MTI Forrás: www.kormany.hu/

A politikai válság nem új a nap alatt. Egyidős a politikával. A hit felől nézve azonban soha nincs okunk az aggodalomra, sőt, a válság jó alkalom arra, hogy újból elköteleződjünk a közjó és az emberi méltóság mellett. Ezért keresztény politikus számára a „Nyugat válsága” nem lehet indok a Nyugattól való elfordulásra, s arra, hogy nem-keresztény alapokra épülő keleti államrendekben találjon mintákat a politikai, társadalmi és gazdasági nehézségek megoldására. Válságos időkben a keresztény politikus az Egyház tanításából és a hagyomány bölcsességéből merít ihletet, hogy megtalálja az igazságos társadalomhoz nélkülözhetetlen erkölcsi alapelveket. Ezen elvek között a leghangsúlyosabbak: az emberi méltóság tisztelete, a szolidaritás a gyengékkel, a szubszidiaritás megóvása, ragaszkodás a jogrendhez. Minthogy ezek a nyugati demokrácia központi elvei is, nem tekinthető keresztény politikai programnak a nyugati liberális demokrácia felváltása úgynevezett „illiberális demokráciával”.

Tovább a teljes cikkhez!

usflag

Share Button

Vallás és politika kapcsolata: hogyan gondolkodjunk róla?

Szerző: Robert Benne

Robert Benne Forrás:  https://www.luther.edu/

Robert Benne
Forrás: https://www.luther.edu/

El tud-e képzelni valaki egy olyan amerikai kormányt, amelyik arra utasítja Martin Luther Kinget, hogy ne használjon keresztény retorikát a polgárjogi harcra buzdító beszédeiben az 1950-es, ‘60-as években?  Nos, pontosan ez az, aminek megtörténtére vágyik némelyik harcos ateista, szekuláris gondolkodó, sőt néhány vallási vezető is napjainkban. Akik ezt kívánják, és úgy vélik, hogy a vallási alapú erkölcsi értékeknek semmi keresnivalójuk sincs a nyilvános beszédekben és a politikai színtéren, azokat nevezem én „szeparáció-pártiaknak”. Míg legtöbbjük egyszerűen csak helyteleníti a vallás és a politika közötti kölcsönhatásokat, mások annyira ellenségesek a vallással – főként pedig a konzervatív kereszténységgel – szemben, hogy   formálisan akár be is tiltanák.

Tovább a teljes cikkhez!

usflag

 

Share Button

Márta, Mária és a munka értelme

szerző: David Baer

dresden_hofkirche_silbermann_lg

Silberman orgona, Hofkirche, Drezda

Azt a gondolatot, hogy a tétlenség jobb, mint a munka, manapság nem sokan pártolják. Hivatásbeli munkánk lelkiismeretes teljesítése, tanítja Luther és Kálvin, fontos része a felebarát szeretetének és szolgálatának. És mégis, Jézus azt mondja Mártának, aki dolgozik, hogy Mária, aki nem dolgozik, a jobbik részt választotta. David Baer gondolatai munkáról és szemlélődésről, Mártáról és Máriáról, valamint Johann Sebastian Bach és Albert Schweitzer szellemiségéről.

Tovább a teljes cikkhez!

usflag

 

Share Button

Csecsemők eutanáziája Európában

Szerző: Gilbert Meilaender

Belgium parliament

a belga parlament jóváhagyja a csecsemő eutanáziát / Reuters

2014 februárjában a belga parlament megszavazta, hogy olyan gyermekek számára is legyen elérhető az eutanázia, akiknek „szenvedése krónikus és elviselhetetlen” amennyiben a gyermekek képesek ezen kívánságuknak hangot adni és meg is teszik azt (és ha ahhoz a szülő is hozzájárult). Ez a törvény valamivel szigorúbb keretet szab a gyermekeutanáziának mint Hollandiában, ahol a „gyógyíthatatlan betegségben szenvedő” csecsemők eutanáziája is megengedett, még akkor is, ha a gyermek túl kicsi a hozzájáruláshoz vagy ahhoz, hogy maga kérje.

A cikk teljes szövege itt olvasható

Gilbert Meilaender vezető kutatóprofesszor a Valparaiso Egyetemen (Egyesült Államok). 2002 és 2008 között a Bioetikai Elnöki Tanács tagja volt, a Hastings Center tudományos munkatársa. Többek között a következő könyvei jelentek meg: Bioethics: A Primer for Christians (Bioetika. Keresztények kézikönyve); Should We Live Forever? The Ethical Ambiguities of Aging (Éljünk örökké? Az öregkor etikai dilemmái); Neither Beast Nor God: The Dignity of the Human Person (Sem állat, sem Isten. Az ember személyi méltósága). A Principium részére készített írásában a csecsemők eutanáziájának európai kérdéseivel foglalkozik.

usflag

Share Button