Magyarország új egyháztörvénye rosszabb mint az első

Az Országgyűlés 2018. december 11-i ülésszaka / forrás: AP

szerző: David Baer

A magyar „rabszolgatörvény” és a bíróságokról szóló törvény miatti felháborodásunkban azonban se feledkezzünk meg arról, hogy az Országgyűlés a 2018. december 11-i mozgalmas ülésszaka folyamán a magyar egyháztörvényt is módosította. Az Orbán kormány eddig sem jeleskedett a vallásszabadság terén, és az egyháztörvény korábbi verziói sem találtak kedvező fogadtatásra a bíróságokon. A magyar Alkotmánybíróság 2013-ban megsemmisítette a törvény egy jelentős részét, és az Emberi Jogok Európai Bírósága később azt a döntést hozta, hogy a törvény megszegi a vallásszabadsághoz való jogot. A most elfogadott módosítások – amelyek felérnek a törvény átírásával – állítólag az előző egyháztörvény által okozott emberi jogi törvénysértéseket kívánják korrigálni, de – nem kis meglepetésre – nem érik el ezt a célt. A magyar egyháztörvény története hasonlatos egy szappanoperához, amelyben évekig nincs drámai fordulat, mivel olyan epizódokból áll, amelyek soha nem hoznak változást. Az új egyháztörvény, ahelyett hogy orvosolná a vallásszabadságot ért komoly törvénytelenségeket, új formába önti azokat. Az alábbiakban szeretném felvázolni, hogy valójában miről is van szó, a következő formátumban (1) röviden felelevenítem az Orbán kormány egyháztörvényének történetét és annak hatásait; (2) elemzem az új törvény tartalmát és koncepcióját; és végül (3) rámutatok a törvény koncepciója és alkalmazása közötti szakadékra. Végsősoron elmondhatjuk, hogy a legújabb magyar egyháztörvény egyfajta jogi fikció, mivel a törvény kereteit figyelmen kívül hagyják azok a végrehajtási rendelkezések, amelyek életbe léptetik a törvényt. 

Continue reading

Share Button