Csecsemők eutanáziája Európában

Szerző: Gilbert Meilaender

Belgium parliament

a belga parlament jóváhagyja a csecsemő eutanáziát / Reuters

2014 februárjában a belga parlament megszavazta, hogy olyan gyermekek számára is legyen elérhető az eutanázia, akiknek „szenvedése krónikus és elviselhetetlen” amennyiben a gyermekek képesek ezen kívánságuknak hangot adni és meg is teszik azt (és ha ahhoz a szülő is hozzájárult). Ez a törvény valamivel szigorúbb keretet szab a gyermekeutanáziának mint Hollandiában, ahol a „gyógyíthatatlan betegségben szenvedő” csecsemők eutanáziája is megengedett, még akkor is, ha a gyermek túl kicsi a hozzájáruláshoz vagy ahhoz, hogy maga kérje.

A cikk teljes szövege itt olvasható

Gilbert Meilaender vezető kutatóprofesszor a Valparaiso Egyetemen (Egyesült Államok). 2002 és 2008 között a Bioetikai Elnöki Tanács tagja volt, a Hastings Center tudományos munkatársa. Többek között a következő könyvei jelentek meg: Bioethics: A Primer for Christians (Bioetika. Keresztények kézikönyve); Should We Live Forever? The Ethical Ambiguities of Aging (Éljünk örökké? Az öregkor etikai dilemmái); Neither Beast Nor God: The Dignity of the Human Person (Sem állat, sem Isten. Az ember személyi méltósága). A Principium részére készített írásában a csecsemők eutanáziájának európai kérdéseivel foglalkozik.

usflag

Share Button

Miért Principium?

Krisztus Pantokrátor - Hagia Szophia, 12. század

Krisztus Pantokrátor – Hagia Szophia, 12. század

In principio erat Verbum – Kezdetben volt a Szó. Ahogyan Szent Ágostonnak, úgy nekünk is komoly nehézséget okoz az evangéliumi vers kifejtése. Talán emiatt hallgatnunk kellene? „Miért olvassák föl, ha hallgatnunk kell róla? Vagy miért hallgatjuk, ha nem lehet kifejteni?” (Magyarázat János evangéliumához). Szeretnénk néhány igaz szót szólni a közéletről. Nem mintha birtokolnánk az igazságot, hiszen „ki képes úgy beszélni róla, amint van?” Az igazság mellett elköteleződve azonban igyekszünk tehetségünk szerint igazat szólni. Ezért Principium néven folyóiratot alapítottunk, s a következő célokat tűztük magunk elé.

Először is, hogy a Principium mindannyiunk számára fontos kérdések keresztény szempontú megvitatásának nemzetközi fóruma legyen. A keresztényeket napjainkban érő kihívások közösek (pl. a szekularizáció, a vallásszabadságot fenyegető veszélyek, az emberi élet és a család méltósága iránti közömbösség), a keresztények mégis gyakran nemzeti alapon elkülönülnek, s a bábeli gőgben gyökerező nyelvi különbségek miatt megosztottak. Ahogyan azonban Kálvin János mondta, „még ebben is láthatóvá válik Isten csodálatos jósága, mert a nemzetek, noha különböző nyelveken, de fenntartják egymás között a kölcsönös kommunikációt.” S még nagyszerűbb, hogy Isten megajándékozta apostolait a nyelveken szólás adományával, és „ennek következtében azok, akik korábban szerencsétlen módon elkülönültek, a hit egységében újból egymásra találtak.” (Kommentár a Teremtés könyvéhez). E gondolat jegyében a Principium kétnyelvű folyóirat, amely angolul és magyarul jelenik meg a hit egységének szolgálatában.

Másodszor, a Principiumot szabad és független folyóiratként alapítjuk meg. „A keresztény ugyanis teljesen szabad úr mindenen, és nincsen alávetve senkinek” (Luther Márton, Értekezés a keresztény szabadságról). Keresztény szabadságunkat megélve nem kötnek minket pártos érdekek, sem politikai hatalomé, sem populista mozgalmaké. Hisszük továbbá, hogy a keresztény szabadság gyakorlása révén a közjót szolgáljuk. Amint II. János Pál a Centesimus annus-ban emlékeztetett, „a keresztény megéli és szolgálja a szabadságot, állandóan hirdetve másoknak az általa megismert igazságot.” A pápával együtt valljuk, hogy „teljes elismerés illeti az emberi lelkiismeret jogait, amelyet nem köt más, mint a természetes és a kinyilatkoztatott igazság,” s hogy „e jogok elismerése jelenti minden valóban szabad politikai rend alapját.”

Harmadszor, a Principium ökumenikus és ortodox folyóirat. Krisztus arra vágyik, hogy tanítványai egyek legyenek, s így a világ megismerje általuk az Atyát (Jn 17,23). Elkötelezettek vagyunk a nyitott és ökumenikus párbeszéd mellett. „A Szentírásban világos parancsot kaptunk az egység és béke kötelékeinek megóvására,” írta egyszer Athanasziosz. „Illendő ezért, hogy megírjuk és jelezzük egymásnak azt, amit ki-ki egyénileg végzett, hogy akár szenved, akár örvendezik az egyik tag, együtt szenvedjünk vagy örvendezzünk vele” (Áriosz letétele). A keresztények csakis együttesen, a hit egységében és a közös célok tudatában remélhetik azt, hogy megfelelő választ adnak arra az elvárásra, amelyet korunk a hiteles életformákkal szemben támaszt.  Mivel az egység, amelyre törekszünk, az igazságban van, nem áll szándékunkban “a szükségesnél jobban megterhelni” (Csel 15,28) vitákkal ezeket a lapokat. A hit bizalmával és a jövendők reményében, soha nem feledkezve meg Isten béketűréséről, útnak indítjuk a Principiumot.

— a szerkesztők

usflag

Share Button