A keresztény párt eszméje

Szerző: H. David Baer

A német evangélikus teológus, Helmut Thielicke egyik (talán a ’60-as években született) tanulmányában a keresztény politikai párt eszméjével foglalkozik. Noha nem tagadja ennek lehetőségét, komoly fenntartásai vannak, mivel egy politikai párt mindig kénytelen olyan kompromisszumokat kötni, olyan stratégia és taktikai döntéseket hozni, amelyek távol állnak a keresztény tanítástól. Egy politikai pártnak továbbá sok olyan kérdésben is állást kell foglalnia, amelyekre nincsen egyértelmű keresztény válasz.

Helmut Thielicke (1908-1986) Forrás: Wikipedia

Helmut Thielicke (1908-1986) Forrás: Wikipedia

Thielicke szerint ezért a keresztény politikai tevékenységnek sajátos témákra kell összpontosulnia, amelyekkel kapcsolatban létezik keresztény álláspont. Nincs jogunk tehát kijelenteni, hogy ez vagy az a párt keresztény, ehelyett inkább azt mondhatjuk, hogy az adott kérdésre ez a keresztény válasz. Ilyen pl. az abortusz, eutanázia, a házasság, stb. Egyes politikai témákban lehetséges a keresztény álláspont, de általában vett keresztény párt nem lehetséges.

Persze olykor vannak kivételek az általános szabály alól, különösen szélsőséges helyzetekben. Ilyen volt a német hitvalló egyházi mozgalom érve Hitlerrel kapcsolatban. Az érvet Karl Barth tette széles körben ismertté, amikor lényegében azt mondta, hogy a Hitlerrel való szembeszegülés – evangélikus terminológia szerint – status confessionis, vagyis “hitvalló állapot”.

A mai viszonyokra alkalmazva azonban aligha állíthatjuk, hogy a Fidesz és Magyarország ebben a helyzetben lenne. Talán egyetlen olyan eseményre emlékezhetünk, amely teológiai szempontból túllépte a határt. Ez Orbán Viktor ópusztaszeri beszéde volt a turulmadárról. (Erről ld. ezt!) Ha az effajta magyar pogányság integráns részét képezné a Fidesz propagandájának és politikájának vagy más összetételű magyar kormányzat politikájának, akkor a keresztényeknek kötelességük lenne szembeszegülni a politikai pogánysággal. Az ópusztaszeri beszéd azonban csak egy ostobaság volt, ami alapján nem érdemes általánosítani.

usflag

Share Button

A házasság értelme

Szerző: Heidl György

Csalódni fognak, akik azt remélik, hogy házasságteológiai és szexuáletikai kérdésekben Ferenc pápa enyhíti a házasság tisztaságának és szentségének megőrzését védelmező egyházi „szigort”.

catacombe_di_san_gennaro_fresco_Theotecnus_Hilaritas_Nonnosa_VIcKülönösen az azonos neműek párkapcsolatának házasságként való elismerésében nem számíthatunk fikarcnyi engedményre sem. Ferenc pápától sokan nagy reményekkel idézik különböző formában, olykor teljesen eltorzítva azt a mélységesen emberi mondatot, hogy „ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”, s eközben nem vesznek tudomást legelső enciklikájáról, amelyben határozottan megerősíti a világos egyházi tanítást. Eszerint a házasság „Isten jelenlévő szeretetének jeleként a férfi és a nő szerelméből születik meg; annak elismeréséből és elfogadásából, hogy a nemi különbözőség jó, általa a jegyesek egy testté lesznek, és új életet hozhatnak világra, ami kinyilvánítja Isten jóságát, bölcsességét és szeretet-tervét.” (Lumen Fidei 52). Tovább a teljes cikkhez!

usflag

Share Button

Nemzetiségi hovatartozás mint teológiai fogalom

Szerző: H. David Baer

reformatus templomKelet-Európában vallási és nemzetiségi azonosság-tudat gyakran fedik egymást. Sok kelet-európai keresztyén erősíti meg ezt az egybeesést, mint a nemzeti azonosság megerősítésének és megőrzésének egy módját. Ilyen kelet-európai Tőkés László, a Romániai Magyar Református Egyház egyik püspöke. Tőkés püspök azt vallja, hogy belső kapcsolat van az ő keresztyén és magyar azonossága között, és ezt olyan módon teszi, hogy az egyszerre elgondolkodtató és kihívó. Ez a tanulmány az ő gondolkodását vizsgálja meg, és amellett érvel, hogy a magyar azonosság Tőkés által vallott teológiai megerősítése teológiailag következetes és jól átgondolt.  Tovább a teljes cikkhez!

usflag 

Share Button

Előkészületben

agnusdei_photo

A Principium független, nemzetközi folyóirat, amely kiemelten foglalkozik magyarországi és európai közéleti témákkal.

usflag

Share Button

Országfelajánlás

Szerző: Heidl György

Úgy mondják, István király 1038. augusztus 15-én Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Vajon mit jelent ez, és mi a legenda forrása?

A forrása Hartvik püspök műve Szent István életéről, amelyet Kálmán király (uralkodott 1095-1116) kérésére írt. A püspök feldolgozta az Istvánról szóló két korábbi szentéletrajzot, az ún. nagy legendát, amely 1077 körül már készen lehetett, valamint a nagy legendára már utaló, István szentté avatására (1083) szerkesztett kis legendát.

szent-istvc3a1n_szakolcaHartvik elmeséli, hogy amikor a beteg király érezte halála közeledtét, “előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit válasszanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után a kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: ‘Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.'” Tovább a teljes cikkhez!

 

Share Button