Önkéntes szolgaság? A CEU ügy

szerző: David Baer

A Közép-Európa Egyetem működésének ellehetetlenítését célzó magyar törvény nemzetközi bírálata minden korábbinál élesebb –  s ez elég sokatmondó kijelentés, tekintve, hogy az Orbán-kormány intézkedéseit az utóbbi években rendre heves kritikákkal illették. A német elnök nyilvános beszédben kelt a CEU védelmére, s még Trump elnök Külügyminisztériuma is kritikai hangvételű közleményt adott ki. Eközben az amerikai hírügynökségek – a fősodratú New York Timestól és Washington Posttól, a jobbra hajló American Interestig és a balos Voxig – mindegyike kritikusan tudósított az eseményről.

A kritika éles hangvétele egyenes arányban áll a törvény arcátlan pökhendiségével. Bár Orbán Viktor 2010-es hatalomra jutásától kezdve folyamatosan a demokratikus intézmények farigcsálásán munkálkodik, a Magyarország legnagyobb tekintéllyel rendelkező egyeteme, az amerikai-magyar barátság szimbóluma és a magas szintű tudományos kutatás fellegvára ellen indított legújabb támadása azonban olyan nyilvánvalóan túlment minden határon, hogy még Magyarország harcos védelmezői is zavartan elhallgattak. Ha korábban Orbán képes volt is kimagyarázni gyanús törvénykezési gyakorlatát, a „Lex CEU”- val kapcsolatban semmi olyan magyarázatot nem tudott adni, mely valamennyire is alátámasztaná a törvény szükségességét. A leggyakrabban hangoztatott indok, mely szerint a CEU egy világméretű liberális összeesküvés eszköze, amelynek mozgatója Soros György, ördögien ravasz zsidó milliárdos, annyira felháborító, hogy érvelésének a leghiszékenyebb külföldi megfigyelő sem dől be. A Dunától északra és nyugatra úgy vélik, hogy Magyarországon egy autokrata rezsim kormányoz. A Freedom House elemzői a magyar demokráciát a bolgár és a román rendszer mögé sorolják.

Continue reading

Share Button

A kristálygömböm szerint ezek fognak történni Donald Trump elnöksége idején

szerző: David Baer

A történelem tele van meglepetésekkel, iróniával és véletlen következményekkel – ez az egyik oka annak, hogy akik szakmájuknak tekintik a történelem kutatását óvakodnak attól, hogy jóslásokba bocsátkozzanak. Mivel azonban nem vagyok történész, megengedhetem magamnak, hogy elég ostoba legyek néhány konkrét jóslattal élni Donald Trump első elnökségére vonatkozóan. Sőt, akár annyira ostoba is lehetek, hogy ezeket a jóslatokat nyilvánosságra hozom, s így, ha a történelem bebizonyítja tévedésemet, a fejemre lehet olvasni. Ha az események mégis engem igazolnak, akkor viszont egyértelműen megérdemlem, hogy én legyek a következő elnök.

1. Az Ukrajna megszállása miatt Oroszország ellen kirótt szankciókat meg fogják szüntetni, lehetővé téve további területi revíziókat Kelet-Európában.

2. Putyin a NATO tesztelésére krízist gerjeszt a balti államok egyikében, Trump pedig félre fog nézni. Az, hogy nem lesz hajlandó megvédeni egy szövetséges NATO-tagállamot, a NATO mint hiteles katonai szövetség végét jelenti.

3. Az az áthidalhatatlan ellentét, amely Trump szabadkereskedelmi protekcionizmusa és Paul Ryan képviselőházi elnöknek a szabad piac elvén alapuló filozófiája között feszül, Trump Ryannel szembeni személyes ellenérzéseivel összekapcsolva Ryan elleni felkeléshez fog vezetni a Házban. Ryant olyan ember váltja fel, akinek a politikai víziója szorosabban belesimul Trumpéba.

4. A politikai tapasztalat tökéletes hiánya és kiszámíthatatlan természete miatt Trump elnök nem lesz képes megfelelni a követőinek tett ígéreteknek, akik ezért csalódni fognak benne. A demokraták a 2018-as, félidős választásokon előretörnek, ami kiélezi a hagyományos és a trumpista republikánusok közötti ellentéteket. A republikánus párt repedezni kezd, esetleg kettészakad.

5. Trump elnökségét botrányok fogják beszennyezni, amint üzleti ügyeiből egyre több kerül napvilágra, és mert képtelen kezelni azt a dolog természetéhez tartozó összeférhetetlenséget, amely az elnökség és az ingatlanvállalkozói, kaszinótulajdonosi tevékenység között fennáll.

6. 2016 és 2020 között a hagyományos amerikai viták az állam méretéről és szerepéről nem lesznek jelen a politikai diskurzusban. 2020-ban a demokraták ejteni fogják a Bill Clinton óta hagyományos politikai stratégiát, és nem fognak centrista kampányra törekedni. Olyan jelöltet fognak választani, aki mind Barack Obamától, mind Hillary Clintontól balra áll, és aki meg fogja nyerni a választást.

usflag

Share Button

Robert Benne az „illiberális demokráciáról”

Robert Benne Forrás:  https://www.luther.edu/

Robert Benne
Forrás: https://www.luther.edu/

Robert Benne kiérdemesült Jordan-Trexler professzor, az amerikai Roanoke College-i vallási központ alapító igazgatója. Tudományos pályáját a vallás és a politika kapcsolatának tanulmányozásával töltötte. Tíz könyv szerzője, legutóbbi munkái a Helyes és helytelen gondolkodásmód vallásról és politikáról és Ésszerű etika: társadalmi, gazdasági és politikai kérdések keresztény megközelítésben. Hosszú időt töltött Németországban és Nagy-Britanniában, érdeklődéssel követi az európai eseményeket. Tekintettel arra a kiemelt figyelemre, amelyet a nyugati médiumokban Magyarország kapott Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszéde után, a Principium megkérte Benne professzort, hogy ossza meg velünk a beszéddel kapcsolatos gondolatait.

Orbán Viktor tusnádfürdői  beszéde nagy figyelmet kapott a nyugati médiában. Ön olvasta a beszéd angol fordítását, amely megtalálható a magyar kormány honlapján. Mit gondol róla?

Benne: Meg tudom érteni Orbán úr néhány sérelmét: a veszélyt, hogy a nemzetek elveszíthetik függetlenségüket egy nagy, bürokratikus állammal, vagyis az EU-val szemben; a nyugati populáris kultúra dekadenciája; azt, hogy erős idegen hatalmak bekebelezik a kis nemzeteket; a belpolitika ellehetetlenülését. Az Orbán által javasolt megoldások azonban riasztóak, mert tekintélyelvű nacionalizmushoz vezetnek. A “modellek”, amelyeket Magyarország számára kijelöl, igazán megdöbbentőek. Oroszország, Kína és Törökország a legkülönösebbek. Mindhárom tekintélyelvű állam csekély szabadsággal. A másik kettő nem illik ide: India nyitottabb piacgazdaság felé halad, és Szingapúr inkább egy liberális városállamra hasonlít, melynek megvan a saját demográfiai problémája.

Mi a véleménye Orbán miniszterelnök úr “illiberális demokráciáról” alkotott elképzeléséről?

Benne: Igazán aggasztónak tartom. Van ebben a vízióban valami leheletnyi fasizmus: a nép közvetlen ismerete és misztikus képviselete, erős faji nacionalizmus, idegengyűlölet, egy erőltetetten egységesített és szervezett civil társadalom sugallata (Gleichshaltung?), és az emberi jogok elvetése. Kifejezetten egy illiberális állam képe. De akárcsak más erős emberek előtte, Orbán is alábecsüli a nyugati demokráciák hatalmát és erélyességét, különös tekintettel az Egyesült Államokra, Németországra és az Egyesült Királyságra. Noha 2008 rombolóan hatott a demokráciákra, ez nem volt történelmi paradigma-váltás. Egy olyan amerikai elnök, aki, mint a jelenlegi, távolságot kíván tartani a külügyektől, nem lesz örökké hivatalban, és Európa, noha gyengélkedik, nem egészen halott.

Tusnádfürdőn Orbán azt mondta, hogy keresztény értékeken alapuló társadalmat akar építeni. Nem kellene ezért a keresztényeknek méltányolni őt?

Benne: Orbán Viktor kereszténység iránti tisztelete megnyerő, de attól tartok, hogy az ő kereszténysége egy “megszelidített” kereszténység, amely alá van rendelve a politikai hatalomnak. Orbán helyesen gondolja, hogy a kereszténység olyan hatékony értékeket biztosíthat, amelyekre szükség van egy egészséges társadalom fenntartásához, de a keresztényeknek szükségük van a szabadságra, hogy nyíltan beszéljenek,  és hogy az igazságról alkotott saját elképzeléseik alapján cselekedjenek. Az államilag erőltett vallás hamar becstelenné és cselekvésképtelenné válik, sőt, démonikussá, ha elhagyja a természetfeletti igazság iránti elkötelezettségét. Az erőltetett vallás hamar kiszolgálója és bűnrészese lesz a gonosznak. Az erőltett vallás nem igazán szabad. Orbán úrnak nagyobb tiszteletet kellene mutatnia az egyik alapvető szabadságjog, nevezetesen a vallásszabadság iránt.

usflag

Share Button

Az illiberális demokrácia és az emberi személy méltósága

Szerző: Christianus

Fotó Beliczay László/MTI Forrás: www.kormany.hu/

Fotó Beliczay László/MTI Forrás: www.kormany.hu/

A politikai válság nem új a nap alatt. Egyidős a politikával. A hit felől nézve azonban soha nincs okunk az aggodalomra, sőt, a válság jó alkalom arra, hogy újból elköteleződjünk a közjó és az emberi méltóság mellett. Ezért keresztény politikus számára a „Nyugat válsága” nem lehet indok a Nyugattól való elfordulásra, s arra, hogy nem-keresztény alapokra épülő keleti államrendekben találjon mintákat a politikai, társadalmi és gazdasági nehézségek megoldására. Válságos időkben a keresztény politikus az Egyház tanításából és a hagyomány bölcsességéből merít ihletet, hogy megtalálja az igazságos társadalomhoz nélkülözhetetlen erkölcsi alapelveket. Ezen elvek között a leghangsúlyosabbak: az emberi méltóság tisztelete, a szolidaritás a gyengékkel, a szubszidiaritás megóvása, ragaszkodás a jogrendhez. Minthogy ezek a nyugati demokrácia központi elvei is, nem tekinthető keresztény politikai programnak a nyugati liberális demokrácia felváltása úgynevezett „illiberális demokráciával”.

Tovább a teljes cikkhez!

usflag

Share Button

Vallás és politika kapcsolata: hogyan gondolkodjunk róla?

Szerző: Robert Benne

Robert Benne Forrás:  https://www.luther.edu/

Robert Benne
Forrás: https://www.luther.edu/

El tud-e képzelni valaki egy olyan amerikai kormányt, amelyik arra utasítja Martin Luther Kinget, hogy ne használjon keresztény retorikát a polgárjogi harcra buzdító beszédeiben az 1950-es, ‘60-as években?  Nos, pontosan ez az, aminek megtörténtére vágyik némelyik harcos ateista, szekuláris gondolkodó, sőt néhány vallási vezető is napjainkban. Akik ezt kívánják, és úgy vélik, hogy a vallási alapú erkölcsi értékeknek semmi keresnivalójuk sincs a nyilvános beszédekben és a politikai színtéren, azokat nevezem én „szeparáció-pártiaknak”. Míg legtöbbjük egyszerűen csak helyteleníti a vallás és a politika közötti kölcsönhatásokat, mások annyira ellenségesek a vallással – főként pedig a konzervatív kereszténységgel – szemben, hogy   formálisan akár be is tiltanák.

Tovább a teljes cikkhez!

usflag

 

Share Button

A keresztény párt eszméje

Szerző: H. David Baer

A német evangélikus teológus, Helmut Thielicke egyik (talán a ’60-as években született) tanulmányában a keresztény politikai párt eszméjével foglalkozik. Noha nem tagadja ennek lehetőségét, komoly fenntartásai vannak, mivel egy politikai párt mindig kénytelen olyan kompromisszumokat kötni, olyan stratégia és taktikai döntéseket hozni, amelyek távol állnak a keresztény tanítástól. Egy politikai pártnak továbbá sok olyan kérdésben is állást kell foglalnia, amelyekre nincsen egyértelmű keresztény válasz.

Helmut Thielicke (1908-1986) Forrás: Wikipedia

Helmut Thielicke (1908-1986) Forrás: Wikipedia

Thielicke szerint ezért a keresztény politikai tevékenységnek sajátos témákra kell összpontosulnia, amelyekkel kapcsolatban létezik keresztény álláspont. Nincs jogunk tehát kijelenteni, hogy ez vagy az a párt keresztény, ehelyett inkább azt mondhatjuk, hogy az adott kérdésre ez a keresztény válasz. Ilyen pl. az abortusz, eutanázia, a házasság, stb. Egyes politikai témákban lehetséges a keresztény álláspont, de általában vett keresztény párt nem lehetséges.

Persze olykor vannak kivételek az általános szabály alól, különösen szélsőséges helyzetekben. Ilyen volt a német hitvalló egyházi mozgalom érve Hitlerrel kapcsolatban. Az érvet Karl Barth tette széles körben ismertté, amikor lényegében azt mondta, hogy a Hitlerrel való szembeszegülés – evangélikus terminológia szerint – status confessionis, vagyis “hitvalló állapot”.

A mai viszonyokra alkalmazva azonban aligha állíthatjuk, hogy a Fidesz és Magyarország ebben a helyzetben lenne. Talán egyetlen olyan eseményre emlékezhetünk, amely teológiai szempontból túllépte a határt. Ez Orbán Viktor ópusztaszeri beszéde volt a turulmadárról. (Erről ld. ezt!) Ha az effajta magyar pogányság integráns részét képezné a Fidesz propagandájának és politikájának vagy más összetételű magyar kormányzat politikájának, akkor a keresztényeknek kötelességük lenne szembeszegülni a politikai pogánysággal. Az ópusztaszeri beszéd azonban csak egy ostobaság volt, ami alapján nem érdemes általánosítani.

usflag

Share Button