Magyarország új egyháztörvénye rosszabb mint az első

Az Országgyűlés 2018. december 11-i ülésszaka / forrás: AP

szerző: David Baer

A magyar „rabszolgatörvény” és a bíróságokról szóló törvény miatti felháborodásunkban azonban se feledkezzünk meg arról, hogy az Országgyűlés a 2018. december 11-i mozgalmas ülésszaka folyamán a magyar egyháztörvényt is módosította. Az Orbán kormány eddig sem jeleskedett a vallásszabadság terén, és az egyháztörvény korábbi verziói sem találtak kedvező fogadtatásra a bíróságokon. A magyar Alkotmánybíróság 2013-ban megsemmisítette a törvény egy jelentős részét, és az Emberi Jogok Európai Bírósága később azt a döntést hozta, hogy a törvény megszegi a vallásszabadsághoz való jogot. A most elfogadott módosítások – amelyek felérnek a törvény átírásával – állítólag az előző egyháztörvény által okozott emberi jogi törvénysértéseket kívánják korrigálni, de – nem kis meglepetésre – nem érik el ezt a célt. A magyar egyháztörvény története hasonlatos egy szappanoperához, amelyben évekig nincs drámai fordulat, mivel olyan epizódokból áll, amelyek soha nem hoznak változást. Az új egyháztörvény, ahelyett hogy orvosolná a vallásszabadságot ért komoly törvénytelenségeket, új formába önti azokat. Az alábbiakban szeretném felvázolni, hogy valójában miről is van szó, a következő formátumban (1) röviden felelevenítem az Orbán kormány egyháztörvényének történetét és annak hatásait; (2) elemzem az új törvény tartalmát és koncepcióját; és végül (3) rámutatok a törvény koncepciója és alkalmazása közötti szakadékra. Végsősoron elmondhatjuk, hogy a legújabb magyar egyháztörvény egyfajta jogi fikció, mivel a törvény kereteit figyelmen kívül hagyják azok a végrehajtási rendelkezések, amelyek életbe léptetik a törvényt. 

Continue reading

Share Button

Földi királyságok az Égi árnyékában: A bevándorlás etikájának megértése

Szerző: Peter Meilaender

forrás: NBC News (2016. április 5.)

forrás: NBC News (2016. április 5.)

A bevándorlás azzal az erkölcsi dilemmával szembesít bennünket, amelyet más helyzetekből is ismerünk: azzal a kihívással, amikor a velünk közvetlenül kapcsolatban állók iránti személyes elkötelezettségeinket a minden ember iránti egyetemes kötelezettségeinkkel kell összemérnünk. Úgy kell gondolnunk magunkra, mint akik különös kötelezettséggel bírnak honfitársaink iránt, ámde létezik egy pont, ahol az egyetemes felebaráti szeretet többet nyom a latban, mint a saját kapcsolataim. Indokoltnak tartjuk, hogy határt szabjunk a bevándorlásnak, ha túlságosan megnövekszik a nyomás, amelyet már nem tudunk elviselni anélkül, hogy igazságtalanok lennénk azokkal, akik elsősorban ránk vannak bízva. Ám az egyetemes felebaráti szeretet elvárásainak súlya is ránk nehezedik, ezért fel kell ismernünk azok kéréseit is, akiket a szükség kényszerít erre.

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

Európa irányváltása

Szerző: Pierre Manent

“Ennek a válságnak a súlyosságát hosszú ideje azzal próbálják elfedni, amit szeretünk Európa építésének nevezni. Politikusaink annak szentelik energiáikat, hogy megszilárdítsák egy olyan vállalkozás tekintélyét, amely tagadja a nemzet legitimitását, és az emberi közösségteremtés egy új módját ígéri. Ezek a szép remények egyre kevésbé tűnnek valószínűnek. Sem az európai intézmények, sem a francia kormány, sem pedig az úgynevezett civil társadalom nem elég erős vagy hiteles ahhoz, hogy a polgárok figyelmére igényt tarthasson, vagy reményeiket megtestesíthesse. Amennyire gazdagok vagyunk ma is szellemi és anyagi erőforrások tekintetében, annyira gyengék vagyunk politikai értelemben. Úgy tűnik, hogy semminek sincs akkora ereje, hogy összegyűjtsön bennünket a közös cselekvéshez, melynek mindannyian érezzük szükségességét. Akár az európai egyesüléssel, akár az iszlámmal kapcsolatban, egyértelmű, hogy nincs semmi lényeges mondanivalónk, ha nem merjük meghatározni, mi is valójában az európai identitás.”

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

Ukrajna az igazság és megbékélés útján

Cyril Hovorun

Maidan Square (Photo: Claudia Himmelreich McClatchy)

Maidan (Photo: Claudia Himmelreich McClatchy)

Ukrajna polgárháború által kettéhasított ország. Ezek már több mint politikai események. Olyan történések, melyek a lelkiismeret és az emberi méltóság legalapvetőbb tapasztalatait érintik. Azt mutatják, hogy felébredt a civil társadalom – és ennek ellenhatásaként az a reakció is, melynek célja az állam által uralt közélethez való visszatérés. Az ország jövője a tét. Amire ma szükség van, és nemcsak Ukrajnában, hanem minden szovjet utódállamban, az egy olyan egyházi vezetés, amely világosan látja, milyen veszélyeket rejt a túlságosan szoros kapcsolat a keresztény tanúságtétel és az államhatalom közt. Az egyház előtt álló legnagyobb feladat most az, hogy bátorítsa a civil társadalmat, és elkötelezze magát mellette.

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

A zavarbaejtő Trump: Armageddon és a Republikánusok

Szerző: David Baer

Photo: Mandel Ngan/AFP/Getty Images

Ha a munkások Trump támogatói, akkor kezdjük megérteni, hogy támogatottságának erejét nem egyszerűen a gyűlölet és a bigottság adja. Lehetséges, hogy Trump központi választókerülete arra a következtetésre jutott, elég ésszerű módon, hogy jólétük valószínűleg nem fog növekedni sem egy republikánus sem egy demokrata elnök esetében. Amennyiben a munkásosztály szavazói saját érdekeik horizontján belül választottak maguknak jelöltet (és melyik politikai választókerület ne akarná ily módon választani a jelöltjét), miért ne szavaznának Trumpra?

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

Megkívánja-e az igazságosság a halálbüntetést?

Szerző: David Baer

last judgment_condemned

Utolsó ítélet / Michelangelo, Sixtus-kápolna

A filozófus Immanuel Kant úgy gondolta, hogy az igazságosság megköveteli a halálbüntetést, és Kant nyomán ma is sokan úgy vélik, hogy a halálbüntetés eltörlése az igazságosság alapelveit ássa alá, amelyek nélkül egészséges állam nem létezhet. A keresztény egyházak, melyek történelmileg a büntető igazságszolgáltatás mellett szálltak síkra, régóta támogatják a halálbüntetést, és csak a huszadik században fordultak szembe vele. Sőt II. János Pál pápa már-már teljesen elutasította a halálbüntetést Evangelium vitae kezdetű enciklikájában. Mire tanítanak a halálbüntetés ezen egymással versengő értelmezései az igazságosságról és a büntetésről? Megkívánja-e az igazságosság a halálbüntetést vagy nem?

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

Az egyház a véres övezetben

Az ukrán egyházaknak meg kell ragadniuk és ösztönözniük kell a civil társadalmat  

Szerző: Cyril Hovorun

Ukrainian priests 3

Papok a Maidan téren / Forrás: imgkid.com/ukraine-protests-priest.shtml

A keleten kitört “orosz tavasz” a paternalizmus forradalma. Eszménye, ha gyakran nem is tudatosan, a társadalom szerveződésének olyan átfogó rendszere, melyet az állam irányít, és amely megvédi az egyént a szabadság kockázataitól. Olyan kor utáni nosztalgia ez, amikor az állam az élet összes területéért felelősséget vállalt, amikor az állam maga volt a társadalom. Helytelen lenne úgy értelmezni ezt a nosztalgiát, mintha egyszerűen a régi szovjet rendszer helyreállítására vágyódnának. A neoszovjet ideológia mindenestül más, mint a régi kommunista ideológia, amely a hivatalos ateizmust támogatta. A biztonságos, változatlan múlt utáni nosztalgia többek között abból az orosz imperialista ideológiából táplálkozik, amely már rég leáldozott.

Tovább a teljes cikkhez

usflag

 

 

Itt olvashatja el a cikket ukrán nyelven

 

Share Button

A keresztény politikai cselekvés természete: Ordass püspök tanulságai

Szerző: David Baer

ordass_1

Ordass Lajos püspök / Forrás: Magyarországi Evangélikus Egyház honlapja

A keresztények mindenkori feladata tehát, hogy megtalálják a politikai cselekvés megfelelő formáját. Tartózkodniuk kell attól, hogy a viszonylagos politikai követeléseknek abszolút értéket tulajdonítsanak, ugyanakkor közömbössé sem válhatnak a politikával szemben. A dilemmának nincs kizárólagos megoldása; a keresztényeknek szüntelenül azon kell fáradozniuk, hogy olyan megoldásokat találjanak, melyek az adott korban és az adott helyen a legmegfelelőbbek. Mikor így tesznek, bizonyára társadalmuk sajátos természetére is odafigyelnek, de szemük előtt lebegnek a múlt nagy hitvallói is, akik életükkel mutattak példát a hívő keresztény ember politikai elkötelezettségére. E tekintetben a magyarok szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen oly nagy hitvallójuk volt a közelmúltban, mint Ordass Lajos püspök. Ordass püspök politikai cselekedeteit a hűség eszménye jellemezte, kimagasló hűsége pedig a hiteles keresztény politikai tanúságtételre tanít bennünket.

Tovább a teljes cikkhez!

usflag

Share Button

Márta, Mária és a munka értelme

szerző: David Baer

dresden_hofkirche_silbermann_lg

Silberman orgona, Hofkirche, Drezda

Azt a gondolatot, hogy a tétlenség jobb, mint a munka, manapság nem sokan pártolják. Hivatásbeli munkánk lelkiismeretes teljesítése, tanítja Luther és Kálvin, fontos része a felebarát szeretetének és szolgálatának. És mégis, Jézus azt mondja Mártának, aki dolgozik, hogy Mária, aki nem dolgozik, a jobbik részt választotta. David Baer gondolatai munkáról és szemlélődésről, Mártáról és Máriáról, valamint Johann Sebastian Bach és Albert Schweitzer szellemiségéről.

Tovább a teljes cikkhez!

usflag

 

Share Button

Csecsemők eutanáziája Európában

Szerző: Gilbert Meilaender

Belgium parliament

a belga parlament jóváhagyja a csecsemő eutanáziát / Reuters

2014 februárjában a belga parlament megszavazta, hogy olyan gyermekek számára is legyen elérhető az eutanázia, akiknek „szenvedése krónikus és elviselhetetlen” amennyiben a gyermekek képesek ezen kívánságuknak hangot adni és meg is teszik azt (és ha ahhoz a szülő is hozzájárult). Ez a törvény valamivel szigorúbb keretet szab a gyermekeutanáziának mint Hollandiában, ahol a „gyógyíthatatlan betegségben szenvedő” csecsemők eutanáziája is megengedett, még akkor is, ha a gyermek túl kicsi a hozzájáruláshoz vagy ahhoz, hogy maga kérje.

A cikk teljes szövege itt olvasható

Gilbert Meilaender vezető kutatóprofesszor a Valparaiso Egyetemen (Egyesült Államok). 2002 és 2008 között a Bioetikai Elnöki Tanács tagja volt, a Hastings Center tudományos munkatársa. Többek között a következő könyvei jelentek meg: Bioethics: A Primer for Christians (Bioetika. Keresztények kézikönyve); Should We Live Forever? The Ethical Ambiguities of Aging (Éljünk örökké? Az öregkor etikai dilemmái); Neither Beast Nor God: The Dignity of the Human Person (Sem állat, sem Isten. Az ember személyi méltósága). A Principium részére készített írásában a csecsemők eutanáziájának európai kérdéseivel foglalkozik.

usflag

Share Button