A katalán függetlenség és a katolikus egyház

Szerző: Nemes Krisztina

Tovább a teljes cikkhez

Santa Maria de Montserrat Abbey

Santa Maria de Montserrat Abbey

Publicacions de l’Abadia de Montserrat a montserrati bencések által működtetett, a katalán kultúra megismertetését és terjesztését szolgáló kiadóvállalat. Több mint 3000 könyvvel büszkélkedhet főként történelem, művészet, nyelv és irodalom, vallás és zene témában. Az apátsági kiadó a könyvkiadás mellett jelentős folyóiratokat is jegyez, ezek egyike a  Qüestions de Vida Cristiana, amely 1958-ban indult. Az első folyóirat volt, amely a polgárháború után a katalán nyelvű sajtó egészét érintő tiltás ellenére megkapta a megjelenéshez szükséges engedélyt. A folyóirat sohasem szorítkozott szoros értelemben vett vallásos tematikára, hanem teológiai, filozófiai, irodalmi, stb. szempontok alapján igyekszik körüljárni a ma emberét érdeklő kérdésköröket. Amikor 2013-ban a Katalónia függetlenségét kívánók négyszáz kilométer hosszan alkottak élőláncot (Via Catalana) a katalán határ mentén, a szerkesztőségben megszületett a döntés, hogy a lap 2013. évi 247. számát a katalán függetlenség kérdéskörének szentelik, mivel a katalánok ma úgy látják, hogy az emberi jogok között szerepel az is, hogy sorsuk felől maguk dönthessenek. A kötetben egyetemi tanárok, teológusok, politikusok, szociológusok, írók, történészek fejtik ki véleményüket. Összefoglalónkban az egyházpolitikai és teológiai szempontból figyelemre méltó írásokat ismertetjük.

Tovább a teljes cikkhez

usflag

 

Share Button

Az illiberális demokrácia és az emberi személy méltósága

Szerző: Christianus

Fotó Beliczay László/MTI Forrás: www.kormany.hu/

Fotó Beliczay László/MTI Forrás: www.kormany.hu/

A politikai válság nem új a nap alatt. Egyidős a politikával. A hit felől nézve azonban soha nincs okunk az aggodalomra, sőt, a válság jó alkalom arra, hogy újból elköteleződjünk a közjó és az emberi méltóság mellett. Ezért keresztény politikus számára a „Nyugat válsága” nem lehet indok a Nyugattól való elfordulásra, s arra, hogy nem-keresztény alapokra épülő keleti államrendekben találjon mintákat a politikai, társadalmi és gazdasági nehézségek megoldására. Válságos időkben a keresztény politikus az Egyház tanításából és a hagyomány bölcsességéből merít ihletet, hogy megtalálja az igazságos társadalomhoz nélkülözhetetlen erkölcsi alapelveket. Ezen elvek között a leghangsúlyosabbak: az emberi méltóság tisztelete, a szolidaritás a gyengékkel, a szubszidiaritás megóvása, ragaszkodás a jogrendhez. Minthogy ezek a nyugati demokrácia központi elvei is, nem tekinthető keresztény politikai programnak a nyugati liberális demokrácia felváltása úgynevezett „illiberális demokráciával”.

Tovább a teljes cikkhez!

usflag

Share Button

Vallás és politika kapcsolata: hogyan gondolkodjunk róla?

Szerző: Robert Benne

Robert Benne Forrás:  https://www.luther.edu/

Robert Benne
Forrás: https://www.luther.edu/

El tud-e képzelni valaki egy olyan amerikai kormányt, amelyik arra utasítja Martin Luther Kinget, hogy ne használjon keresztény retorikát a polgárjogi harcra buzdító beszédeiben az 1950-es, ‘60-as években?  Nos, pontosan ez az, aminek megtörténtére vágyik némelyik harcos ateista, szekuláris gondolkodó, sőt néhány vallási vezető is napjainkban. Akik ezt kívánják, és úgy vélik, hogy a vallási alapú erkölcsi értékeknek semmi keresnivalójuk sincs a nyilvános beszédekben és a politikai színtéren, azokat nevezem én „szeparáció-pártiaknak”. Míg legtöbbjük egyszerűen csak helyteleníti a vallás és a politika közötti kölcsönhatásokat, mások annyira ellenségesek a vallással – főként pedig a konzervatív kereszténységgel – szemben, hogy   formálisan akár be is tiltanák.

Tovább a teljes cikkhez!

usflag

 

Share Button

Miért Principium?

Krisztus Pantokrátor - Hagia Szophia, 12. század

Krisztus Pantokrátor – Hagia Szophia, 12. század

In principio erat Verbum – Kezdetben volt a Szó. Ahogyan Szent Ágostonnak, úgy nekünk is komoly nehézséget okoz az evangéliumi vers kifejtése. Talán emiatt hallgatnunk kellene? „Miért olvassák föl, ha hallgatnunk kell róla? Vagy miért hallgatjuk, ha nem lehet kifejteni?” (Magyarázat János evangéliumához). Szeretnénk néhány igaz szót szólni a közéletről. Nem mintha birtokolnánk az igazságot, hiszen „ki képes úgy beszélni róla, amint van?” Az igazság mellett elköteleződve azonban igyekszünk tehetségünk szerint igazat szólni. Ezért Principium néven folyóiratot alapítottunk, s a következő célokat tűztük magunk elé.

Először is, hogy a Principium mindannyiunk számára fontos kérdések keresztény szempontú megvitatásának nemzetközi fóruma legyen. A keresztényeket napjainkban érő kihívások közösek (pl. a szekularizáció, a vallásszabadságot fenyegető veszélyek, az emberi élet és a család méltósága iránti közömbösség), a keresztények mégis gyakran nemzeti alapon elkülönülnek, s a bábeli gőgben gyökerező nyelvi különbségek miatt megosztottak. Ahogyan azonban Kálvin János mondta, „még ebben is láthatóvá válik Isten csodálatos jósága, mert a nemzetek, noha különböző nyelveken, de fenntartják egymás között a kölcsönös kommunikációt.” S még nagyszerűbb, hogy Isten megajándékozta apostolait a nyelveken szólás adományával, és „ennek következtében azok, akik korábban szerencsétlen módon elkülönültek, a hit egységében újból egymásra találtak.” (Kommentár a Teremtés könyvéhez). E gondolat jegyében a Principium kétnyelvű folyóirat, amely angolul és magyarul jelenik meg a hit egységének szolgálatában.

Másodszor, a Principiumot szabad és független folyóiratként alapítjuk meg. „A keresztény ugyanis teljesen szabad úr mindenen, és nincsen alávetve senkinek” (Luther Márton, Értekezés a keresztény szabadságról). Keresztény szabadságunkat megélve nem kötnek minket pártos érdekek, sem politikai hatalomé, sem populista mozgalmaké. Hisszük továbbá, hogy a keresztény szabadság gyakorlása révén a közjót szolgáljuk. Amint II. János Pál a Centesimus annus-ban emlékeztetett, „a keresztény megéli és szolgálja a szabadságot, állandóan hirdetve másoknak az általa megismert igazságot.” A pápával együtt valljuk, hogy „teljes elismerés illeti az emberi lelkiismeret jogait, amelyet nem köt más, mint a természetes és a kinyilatkoztatott igazság,” s hogy „e jogok elismerése jelenti minden valóban szabad politikai rend alapját.”

Harmadszor, a Principium ökumenikus és ortodox folyóirat. Krisztus arra vágyik, hogy tanítványai egyek legyenek, s így a világ megismerje általuk az Atyát (Jn 17,23). Elkötelezettek vagyunk a nyitott és ökumenikus párbeszéd mellett. „A Szentírásban világos parancsot kaptunk az egység és béke kötelékeinek megóvására,” írta egyszer Athanasziosz. „Illendő ezért, hogy megírjuk és jelezzük egymásnak azt, amit ki-ki egyénileg végzett, hogy akár szenved, akár örvendezik az egyik tag, együtt szenvedjünk vagy örvendezzünk vele” (Áriosz letétele). A keresztények csakis együttesen, a hit egységében és a közös célok tudatában remélhetik azt, hogy megfelelő választ adnak arra az elvárásra, amelyet korunk a hiteles életformákkal szemben támaszt.  Mivel az egység, amelyre törekszünk, az igazságban van, nem áll szándékunkban “a szükségesnél jobban megterhelni” (Csel 15,28) vitákkal ezeket a lapokat. A hit bizalmával és a jövendők reményében, soha nem feledkezve meg Isten béketűréséről, útnak indítjuk a Principiumot.

— a szerkesztők

usflag

Share Button

A keresztény párt eszméje

Szerző: H. David Baer

A német evangélikus teológus, Helmut Thielicke egyik (talán a ’60-as években született) tanulmányában a keresztény politikai párt eszméjével foglalkozik. Noha nem tagadja ennek lehetőségét, komoly fenntartásai vannak, mivel egy politikai párt mindig kénytelen olyan kompromisszumokat kötni, olyan stratégia és taktikai döntéseket hozni, amelyek távol állnak a keresztény tanítástól. Egy politikai pártnak továbbá sok olyan kérdésben is állást kell foglalnia, amelyekre nincsen egyértelmű keresztény válasz.

Helmut Thielicke (1908-1986) Forrás: Wikipedia

Helmut Thielicke (1908-1986) Forrás: Wikipedia

Thielicke szerint ezért a keresztény politikai tevékenységnek sajátos témákra kell összpontosulnia, amelyekkel kapcsolatban létezik keresztény álláspont. Nincs jogunk tehát kijelenteni, hogy ez vagy az a párt keresztény, ehelyett inkább azt mondhatjuk, hogy az adott kérdésre ez a keresztény válasz. Ilyen pl. az abortusz, eutanázia, a házasság, stb. Egyes politikai témákban lehetséges a keresztény álláspont, de általában vett keresztény párt nem lehetséges.

Persze olykor vannak kivételek az általános szabály alól, különösen szélsőséges helyzetekben. Ilyen volt a német hitvalló egyházi mozgalom érve Hitlerrel kapcsolatban. Az érvet Karl Barth tette széles körben ismertté, amikor lényegében azt mondta, hogy a Hitlerrel való szembeszegülés – evangélikus terminológia szerint – status confessionis, vagyis “hitvalló állapot”.

A mai viszonyokra alkalmazva azonban aligha állíthatjuk, hogy a Fidesz és Magyarország ebben a helyzetben lenne. Talán egyetlen olyan eseményre emlékezhetünk, amely teológiai szempontból túllépte a határt. Ez Orbán Viktor ópusztaszeri beszéde volt a turulmadárról. (Erről ld. ezt!) Ha az effajta magyar pogányság integráns részét képezné a Fidesz propagandájának és politikájának vagy más összetételű magyar kormányzat politikájának, akkor a keresztényeknek kötelességük lenne szembeszegülni a politikai pogánysággal. Az ópusztaszeri beszéd azonban csak egy ostobaság volt, ami alapján nem érdemes általánosítani.

usflag

Share Button

A házasság értelme

Szerző: Heidl György

Csalódni fognak, akik azt remélik, hogy házasságteológiai és szexuáletikai kérdésekben Ferenc pápa enyhíti a házasság tisztaságának és szentségének megőrzését védelmező egyházi „szigort”.

catacombe_di_san_gennaro_fresco_Theotecnus_Hilaritas_Nonnosa_VIcKülönösen az azonos neműek párkapcsolatának házasságként való elismerésében nem számíthatunk fikarcnyi engedményre sem. Ferenc pápától sokan nagy reményekkel idézik különböző formában, olykor teljesen eltorzítva azt a mélységesen emberi mondatot, hogy „ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”, s eközben nem vesznek tudomást legelső enciklikájáról, amelyben határozottan megerősíti a világos egyházi tanítást. Eszerint a házasság „Isten jelenlévő szeretetének jeleként a férfi és a nő szerelméből születik meg; annak elismeréséből és elfogadásából, hogy a nemi különbözőség jó, általa a jegyesek egy testté lesznek, és új életet hozhatnak világra, ami kinyilvánítja Isten jóságát, bölcsességét és szeretet-tervét.” (Lumen Fidei 52). Tovább a teljes cikkhez!

usflag

Share Button

Országfelajánlás

Szerző: Heidl György

Úgy mondják, István király 1038. augusztus 15-én Magyarországot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Vajon mit jelent ez, és mi a legenda forrása?

A forrása Hartvik püspök műve Szent István életéről, amelyet Kálmán király (uralkodott 1095-1116) kérésére írt. A püspök feldolgozta az Istvánról szóló két korábbi szentéletrajzot, az ún. nagy legendát, amely 1077 körül már készen lehetett, valamint a nagy legendára már utaló, István szentté avatására (1083) szerkesztett kis legendát.

szent-istvc3a1n_szakolcaHartvik elmeséli, hogy amikor a beteg király érezte halála közeledtét, “előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait; először megtárgyalta velük, hogy kit válasszanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; hogy az igazságot szeressék, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, az alázatossággal törődjenek, de mindenekelőtt a kereszténység zsenge ültetvényén csőszködjenek. E szavak után a kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: ‘Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.'” Tovább a teljes cikkhez!

 

Share Button