A szekularizmus vallásszociológiája

Joseph O. Baker and Buster G. Smith. American Secularism: Cultural Contours of Nonreligious Belief Systems. NYU Press, 2015. 

Kamarás István OJD

Joseph O. Baker és Buster G. Smith 2015-ben megjelent American Secularism c. könyve (New York, London. New York University Press) kiváló, valóban hiánypótló vallásszociológiai munka, hiszen kevés ilyen alaposságú munka foglalkozott eddig a nem-vallásosság kérdésével. Azokat az olvasókat, akik az elvallástalanodást kapcsolják a szekularizációhoz vagy a szekularizmushoz (még vallásszociológusok között is akadtak ilyenek), meglepheti recenzióm címe. Címválasztásomat Baker és Smith könyvének alapvető tézise indokolja, amely szerint a szekularizmus és a vallás ugyanazon jelenség két különböző dimenziója, pontosabban egy kontinuum (a hit) két végpontja.

Continue reading

Share Button

Önkéntes szolgaság? A CEU ügy

szerző: David Baer

A Közép-Európa Egyetem működésének ellehetetlenítését célzó magyar törvény nemzetközi bírálata minden korábbinál élesebb –  s ez elég sokatmondó kijelentés, tekintve, hogy az Orbán-kormány intézkedéseit az utóbbi években rendre heves kritikákkal illették. A német elnök nyilvános beszédben kelt a CEU védelmére, s még Trump elnök Külügyminisztériuma is kritikai hangvételű közleményt adott ki. Eközben az amerikai hírügynökségek – a fősodratú New York Timestól és Washington Posttól, a jobbra hajló American Interestig és a balos Voxig – mindegyike kritikusan tudósított az eseményről.

A kritika éles hangvétele egyenes arányban áll a törvény arcátlan pökhendiségével. Bár Orbán Viktor 2010-es hatalomra jutásától kezdve folyamatosan a demokratikus intézmények farigcsálásán munkálkodik, a Magyarország legnagyobb tekintéllyel rendelkező egyeteme, az amerikai-magyar barátság szimbóluma és a magas szintű tudományos kutatás fellegvára ellen indított legújabb támadása azonban olyan nyilvánvalóan túlment minden határon, hogy még Magyarország harcos védelmezői is zavartan elhallgattak. Ha korábban Orbán képes volt is kimagyarázni gyanús törvénykezési gyakorlatát, a „Lex CEU”- val kapcsolatban semmi olyan magyarázatot nem tudott adni, mely valamennyire is alátámasztaná a törvény szükségességét. A leggyakrabban hangoztatott indok, mely szerint a CEU egy világméretű liberális összeesküvés eszköze, amelynek mozgatója Soros György, ördögien ravasz zsidó milliárdos, annyira felháborító, hogy érvelésének a leghiszékenyebb külföldi megfigyelő sem dől be. A Dunától északra és nyugatra úgy vélik, hogy Magyarországon egy autokrata rezsim kormányoz. A Freedom House elemzői a magyar demokráciát a bolgár és a román rendszer mögé sorolják.

Continue reading

Share Button

A kristálygömböm szerint ezek fognak történni Donald Trump elnöksége idején

szerző: David Baer

A történelem tele van meglepetésekkel, iróniával és véletlen következményekkel – ez az egyik oka annak, hogy akik szakmájuknak tekintik a történelem kutatását óvakodnak attól, hogy jóslásokba bocsátkozzanak. Mivel azonban nem vagyok történész, megengedhetem magamnak, hogy elég ostoba legyek néhány konkrét jóslattal élni Donald Trump első elnökségére vonatkozóan. Sőt, akár annyira ostoba is lehetek, hogy ezeket a jóslatokat nyilvánosságra hozom, s így, ha a történelem bebizonyítja tévedésemet, a fejemre lehet olvasni. Ha az események mégis engem igazolnak, akkor viszont egyértelműen megérdemlem, hogy én legyek a következő elnök.

1. Az Ukrajna megszállása miatt Oroszország ellen kirótt szankciókat meg fogják szüntetni, lehetővé téve további területi revíziókat Kelet-Európában.

2. Putyin a NATO tesztelésére krízist gerjeszt a balti államok egyikében, Trump pedig félre fog nézni. Az, hogy nem lesz hajlandó megvédeni egy szövetséges NATO-tagállamot, a NATO mint hiteles katonai szövetség végét jelenti.

3. Az az áthidalhatatlan ellentét, amely Trump szabadkereskedelmi protekcionizmusa és Paul Ryan képviselőházi elnöknek a szabad piac elvén alapuló filozófiája között feszül, Trump Ryannel szembeni személyes ellenérzéseivel összekapcsolva Ryan elleni felkeléshez fog vezetni a Házban. Ryant olyan ember váltja fel, akinek a politikai víziója szorosabban belesimul Trumpéba.

4. A politikai tapasztalat tökéletes hiánya és kiszámíthatatlan természete miatt Trump elnök nem lesz képes megfelelni a követőinek tett ígéreteknek, akik ezért csalódni fognak benne. A demokraták a 2018-as, félidős választásokon előretörnek, ami kiélezi a hagyományos és a trumpista republikánusok közötti ellentéteket. A republikánus párt repedezni kezd, esetleg kettészakad.

5. Trump elnökségét botrányok fogják beszennyezni, amint üzleti ügyeiből egyre több kerül napvilágra, és mert képtelen kezelni azt a dolog természetéhez tartozó összeférhetetlenséget, amely az elnökség és az ingatlanvállalkozói, kaszinótulajdonosi tevékenység között fennáll.

6. 2016 és 2020 között a hagyományos amerikai viták az állam méretéről és szerepéről nem lesznek jelen a politikai diskurzusban. 2020-ban a demokraták ejteni fogják a Bill Clinton óta hagyományos politikai stratégiát, és nem fognak centrista kampányra törekedni. Olyan jelöltet fognak választani, aki mind Barack Obamától, mind Hillary Clintontól balra áll, és aki meg fogja nyerni a választást.

usflag

Share Button

Földi királyságok az Égi árnyékában: A bevándorlás etikájának megértése

Szerző: Peter Meilaender

forrás: NBC News (2016. április 5.)

forrás: NBC News (2016. április 5.)

A bevándorlás azzal az erkölcsi dilemmával szembesít bennünket, amelyet más helyzetekből is ismerünk: azzal a kihívással, amikor a velünk közvetlenül kapcsolatban állók iránti személyes elkötelezettségeinket a minden ember iránti egyetemes kötelezettségeinkkel kell összemérnünk. Úgy kell gondolnunk magunkra, mint akik különös kötelezettséggel bírnak honfitársaink iránt, ámde létezik egy pont, ahol az egyetemes felebaráti szeretet többet nyom a latban, mint a saját kapcsolataim. Indokoltnak tartjuk, hogy határt szabjunk a bevándorlásnak, ha túlságosan megnövekszik a nyomás, amelyet már nem tudunk elviselni anélkül, hogy igazságtalanok lennénk azokkal, akik elsősorban ránk vannak bízva. Ám az egyetemes felebaráti szeretet elvárásainak súlya is ránk nehezedik, ezért fel kell ismernünk azok kéréseit is, akiket a szükség kényszerít erre.

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

“Nem más, mint kereszténység”: C.S. Lewis művéről

George Marsden. C.S. Lewis’s Mere Christianity: A Biography. Princeton University Press, 2016.

Gilbert Meilaender recenziója

Egy könyv életének rajzát megírni meglehetősen különös vállalkozás, a Princeton University Press mégis valami ilyesmire szánta el magát, mikor útjára bocsátotta a „Nagy vallási könyvek élete” című sorozatát. Ezzel a kötettel, melyet a jól ismert vallástörténész George Marsden jegyez, a Keresztény vagyok olyan, egymástól meglehetősen különböző mű közé kerül, mint „A keresztény vallás rendszere” (Kálvin), Jób könyve és az Ji csing. Mivel a Keresztény vagyok a Princeton sorozat imént említett három példájához képest viszonylag „fiatal”, Marsden nem is nevezi klasszikusnak. Ha azonban arra gondolunk, hogy legalább harminchat nyelvre lefordították, és csak az elmúlt tizenöt évben több mint 3,5 millió példány fogyott el belőle angol nyelvterületen, aligha mondható, hogy ne lenne méltó tagja a sorozatnak.

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

Európa irányváltása

Szerző: Pierre Manent

“Ennek a válságnak a súlyosságát hosszú ideje azzal próbálják elfedni, amit szeretünk Európa építésének nevezni. Politikusaink annak szentelik energiáikat, hogy megszilárdítsák egy olyan vállalkozás tekintélyét, amely tagadja a nemzet legitimitását, és az emberi közösségteremtés egy új módját ígéri. Ezek a szép remények egyre kevésbé tűnnek valószínűnek. Sem az európai intézmények, sem a francia kormány, sem pedig az úgynevezett civil társadalom nem elég erős vagy hiteles ahhoz, hogy a polgárok figyelmére igényt tarthasson, vagy reményeiket megtestesíthesse. Amennyire gazdagok vagyunk ma is szellemi és anyagi erőforrások tekintetében, annyira gyengék vagyunk politikai értelemben. Úgy tűnik, hogy semminek sincs akkora ereje, hogy összegyűjtsön bennünket a közös cselekvéshez, melynek mindannyian érezzük szükségességét. Akár az európai egyesüléssel, akár az iszlámmal kapcsolatban, egyértelmű, hogy nincs semmi lényeges mondanivalónk, ha nem merjük meghatározni, mi is valójában az európai identitás.”

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

Ukrajna az igazság és megbékélés útján

Cyril Hovorun

Maidan Square (Photo: Claudia Himmelreich McClatchy)

Maidan (Photo: Claudia Himmelreich McClatchy)

Ukrajna polgárháború által kettéhasított ország. Ezek már több mint politikai események. Olyan történések, melyek a lelkiismeret és az emberi méltóság legalapvetőbb tapasztalatait érintik. Azt mutatják, hogy felébredt a civil társadalom – és ennek ellenhatásaként az a reakció is, melynek célja az állam által uralt közélethez való visszatérés. Az ország jövője a tét. Amire ma szükség van, és nemcsak Ukrajnában, hanem minden szovjet utódállamban, az egy olyan egyházi vezetés, amely világosan látja, milyen veszélyeket rejt a túlságosan szoros kapcsolat a keresztény tanúságtétel és az államhatalom közt. Az egyház előtt álló legnagyobb feladat most az, hogy bátorítsa a civil társadalmat, és elkötelezze magát mellette.

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

A zavarbaejtő Trump: Armageddon és a Republikánusok

Szerző: David Baer

Photo: Mandel Ngan/AFP/Getty Images

Ha a munkások Trump támogatói, akkor kezdjük megérteni, hogy támogatottságának erejét nem egyszerűen a gyűlölet és a bigottság adja. Lehetséges, hogy Trump központi választókerülete arra a következtetésre jutott, elég ésszerű módon, hogy jólétük valószínűleg nem fog növekedni sem egy republikánus sem egy demokrata elnök esetében. Amennyiben a munkásosztály szavazói saját érdekeik horizontján belül választottak maguknak jelöltet (és melyik politikai választókerület ne akarná ily módon választani a jelöltjét), miért ne szavaznának Trumpra?

Tovább a teljes cikkhez

usflag

Share Button

Megjelent a Principium 2016.1

principium cover

Megjelent a Principium kétnyelvű (angol-magyar), keresztény közéleti folyóirat első száma!

A tartalomból:

  • Szerkesztői köszöntő, Miért Principium?
  • Robert Benne, “Az egyház és a politika”
  • Görföl Tibor, “A kereszténység az évezred elején”
  • David Baer, “A keresztény politikai cselekvés természete”
  • Gilbert Meilaender, “A csecsemők eutanáziája Európában”
  • Laura Viktoria Jakli és Jason Wittenberg, “Szembenéznek-e kommunista múltjukkal a magyar egyházak?”
  • Nemes Krisztina, “A katalán függetlenségi törekvés és a katolikus egyház”
  • Rixer Ádám, “A házasság lényege”

Az Egyesült Államokban megrendelhető itt; Európában itt, az Egyesült Királyságban itt.

usflag

Share Button

A házasság lényege

Szerző: Rixer Ádám

What-Is-MarriageMi a házasság? c. könyv elsősorban nem azért született, hogy bizonyos embereket eltántorítson a házasságtól, hanem hogy megvilágítsa a házasság természetét. A szerzők szerint a házasságnak két, egymástól alapvetően eltérő értelmezése van. Az egyik a hagyományos házasság-felfogás, a  másik a revizionista nézet. Az előbbi a férfi és a nő között fizikai, szellemi és érzelmi egységet feltételez, amely egy kizárólagos, élethosszig tartó elköteleződés révén átfogja létezésük valamennyi lényeges szempontját. A revizionista felfogás szerint a házasok elsődlegesen érzelmi teljességet keresnek, és számukra a házasság mindössze addig tart, amíg érzelmileg elégedettek. E modell szerint a hűség és a szexuális elköteleződés csupán addig tart, amíg a kapcsolat “romantikus”. A revizionista nézetet ezért nemcsak az azonos neműek házasságának támogatói osztják, hanem azok közül is sokan, akik szerint a házasság férfi és nő kapcsolata. A könyv szerzői úgy vélik, ez a helyzet megköveteli a hagyományos házasság védelmét.

Tovább a teljes cikkhez

usflag

 

What is Marriage? Facebook oldala

Share Button